Azt, hogy mit érzek most, csak az tudhatja, aki már átélte ugyanezt. Szörnyű... szörnyű azt érezni, hogy megint elbuktunk, hogy megint nem sikerült. Az ember ilyenkor már mindenre gondol, hogy vajon mit tett, ami ezt idézte elő, közvetve vagy közvetlen. Hogy elég sokat pihentem-e, hogy talán azt a széket nem kellett volna felemelni és csupa-csupa hülyeség. Persze, hogy nem ezeken a dolgokon múlik, de akkor min???
Miért kell nekem bűnhődnöm? Tettem valamit, amiért ezt érdemlem? Hogy az élet legszebb csodája talán soha nem fog velem megtörténni? Hogy talán soha nem leszek Anyuka?! Nehéz ezt elfogadni, megérteni, felfogni!
Olyan vagyok, mint egy mosott szar. Ha a tükörbe nézek csak bámulok, hogy ki ez a nő, aki visszanéz rám! Ez nem én vagyok és mégis! Nem tudok jópofát vágni az élethez, én, aki mindig mosolygok. Hát ez van, azt hiszem ezt hívják K.O.-nak!
Holnap fel kell mennem a Hegyre egy vérvételre. Nem fogom megvárni az eredményt, mert nincs kedvem a rossz kedvű K dokival konzultálni. Pedig jó lenne elbeszélgetni a hogyan továbbról!
Köszi csajok az együttérzést, nagyon jól esik, hogy gondoltok rám!
Eszter! Ez nekünk sajnos már a második kapufánk, de gól még nem született!
A D vitamin szintben lehet valami! Még soha nem mérték!
Köszönöm az ötleteket és a bíztatást!
Puszi Csajok!
Szia! Régóta olvaslak,követtem ezt a pár napos izgulást is veled :) Tudom mit érzel én is túl vagyok már egy pár csalódáson :( nagyon drukkoltam neked,és bevallom őszintén megkönnyeztem soraidat.Próbálj meg valahogy megnyugodni,egy picit kikapcsolni,feltöltödni új energiákkal,és soha föl nem adni!!!! Most biztos mondod magadban könnyű azt mondani :) DE HIDD EL EGYSZER UGY IS SIKERÜLNI FOG :)szép estét :)
VálaszTörlésZúgolvasód vagyok, régóta követlek és nagyon szorítottam nektek! nagyon sajnálom, hogy nem sikerült ...
VálaszTörlés2 vetélés után, amikor már feladtam érkezett le hozzánk Dorka, aki jövő héten egy éves lesz. Már az örökbefogadás elfogadásánál tartottunk, amikor pozitívat teszteltem úgy, hogy azt mondták minimális az esélye a terhességnek. A reményt ne add fel. Valamiért ezt az utat adták nektek és hidd el, meglesz az a baba, aki titeket választ szüleinek.
A második sikertelen terhesség után álltam a tükörrel szemben és telibehánytam, hogy szar ember vagyok, semmire sem vagok jó ... aztán rájöttem, hogy soha semmit nem kaptam az élettől ingyen, mindenért keményen meg kellett dolgoznom eddig és ez alól a baba sem volt kivétel. Fiatal vagy még ... higgy benne és össze fog jönni! Nagyon sok erőt és kitartást kívánok neked!
Még nem láttam (saját) pozitív tesztet, így csak elképzelni tudom, hogy ez neked most rosszabb, mint mikor "simán" nem sikerül, de megértem, amit a tükörbe nézéskor érzel és tudom, hogy csak a bánat beszél ilyenkor belőlünk! Igen is jók vagyunk és nem tettünk mi semmi rosszat! Kívánom, hogy enyhüljön a fájdalom és történjen meg a csoda!
VálaszTörlésIsmerős az érzés Gigi.Ha olvasol akkor Nekem is volt egy hasonló sztorim :2 nap felhőtlen boldogság....majd nagy pofára esés...Kitartást, erős legyél!Csibu
VálaszTörlésSzia Gigi!
VálaszTörlésAmint lesz egy kis időm, írok mail-t, hogy Tőlem miket kért Krizsa. Meg persze az eredményeimről is...
Puszi Gitta
kérlek-kérlek ne add fel. A d-vitamint nézesd meg feltétlenül, az sokmindenbe belejátszhat!
VálaszTörlés