"Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott." (Honoré de Balzac)







2012. szeptember 23., vasárnap

ET+11

Ma hajnalban ellőttem egy tesztet. Ha akarom zebrás, ha akarom nem. Bár most már, hogy megszáradt sokkal jobban látszik a második csíkocska is. Még a férjem is látta, aki hadilábon áll a színekkel és a színes dolgokkal. Szerencsére a piros és fehér megvan neki! :)))
Képet nem teszek, mert azon tényleg szinte semmi nem látszik, bár sasszemű sorstársaim megerősítettek, hogy biza ott az a zebrácska. Hát azt mondom, úgy legyen!!!

A másik parám, hogy ugye már nem az a fél ampulla Ovitrelle látszik, amit kedden szúrtam be magamnak?! Ugye neeeem!!!???

Délután egyszer teljesen levert a víz!!! Épp egy szabadtéri rendezvényen voltam, ahol csak közös klozet van, 100 m-es sorral előtte, amikor megéreztem, hogy valami folyik belőlem. Mondtam is a férjemnek, de nem kellettek szavak, mert látta, hogy tök ideg lettem. Reszketett kezem lábam. Nem volt mást tenni, mint bementem a furgonunk hátuljába, aminek amúgy ablakos a hátsó ajtaja és ledobtam a textilt, majd örömmel nyugtáztam, hogy ez még az Utro. Huhhhhh, hatalmas kő esett le a szívemről és remélem a másik fele majd holnap vagy kedden fog, amikor meglátok egy erősödő piros csíkos tesztet!


2 megjegyzés: