Minden ET után a 14. napon kell vizeletből terhességi tesztet csinálni. Ehhez már a beültetés után adnak egy darab hcg tesztet.
Nagyon fegyelmezett voltam a két hét során és szépen kivártam a 14. nap reggelét. Már hajnal 5 körül felébredtem, annyira izgultam, de nem mentem ki a mosdóba, mert nem akartam felébreszteni Z-t, így inkább megvártam míg szól az ébresztője és utána rohantam ki tesztelni.
Annyira, de annyira pozitívan álltam az egészhez és biztos voltam benne, hogy megtapadtak a babák, de legalábbis egy tutira. 100%-ra vettem, hogy két csíkos lesz a teszt. Így lehet a legnagyobbat csalódni... és padlóra kerülni.
Nagyon nehéz és hosszú három perc volt. Persze, amikor belemártottam a csíkot a pisibe és elkezdett felkúszni a nedvesség és nem jelent meg rögtön a vonal, ami mutatná, hogy terhes vagyok, na akkor elkeseredtem, de még bíztam. Aztán 3 perc elteltével se történt semmi. Akkor már kiakadtam, elsírtam magam Z vállán. Zokogtam, hogy ez nem lehet igaz, ez nem is velünk történik.
Ahogy száradt a teszt, mintha megjelent volna rajta egy második csík is. Annyira halvány volt, hogy szerintem csak én láttam, mert látni akartam. Legalábbis ezt hittem, bár Z is megerősített ebben.
Felhívtam az orvosom és közöltem vele a tényeket. Azt mondta, hogy várjunk még egy napot, másnap teszteljek megint és hívjam, hogy mi lett az eredmény.
Így is tettem, de másnap már egyáltalán nem volt második csík, csak egyetlen egy kontroll vonal, így nem volt más hátra, mint abbahagyni az összes gyógyszert, gélt és várni, hogy megjöjjön.
3 nap múlva megkérkezett piri. Szokásához híven kevés volt, 2-3 napig tarott, a színe viszont kissé más volt, mint általában. Ez inkább barnás-vöröses volt, nem élénk pirosas-vörös. Nem fogalkoztam vele, azt hittem ez normális ilyenkor. A barnás trutymó még kitartott egy hétig, majd nyomtalanul elmúlt.
Egy hét eleltével viszont ismét tiszteletét tette, na ekkor hívtam fel megint a dokit, hogy mi a fene ez!
Azt mondta, hogy azonnal menjek fel egy hcg!!! vérvételre, mert ez terhességre is utalhat!
Másnap felmentünk, vért vettek. Tudtam, hogy nem lehetek terhes, éreztem, hogy nincs senki a pocakomban.
Egy óra elteltével meglett a vérvétel eredménye, túl voltam egy hüvelyi uh-on és a doki behívott magához.
Közölte, hogy gratulálok ön terhes! Tudtuk, hogy ez nem igaz vagy legalábbis nem olyan értelemben, ahogy azt mi szeretnénk. Itt kapta az első rossz pontot az orvosunk, mert hagyta, hogy kicsit fellélegezve elkezdjünk örülni, majd közölte, hogy "Igen, ön terhes, de baba nincs". Hát köszi szépen! Nagyon-nagyon rosszul esett!!!
A hcg szintem még mindig 300 körül volt, több, mint két héttel a vérzés után! Mivel beágyazódás nem történt vagyis nincs gyerek, ezért abban kellett bíznunk, hogy magától csökken a hcg mennyisége és nem kell művi beavatkozással véget vetni a dolognak, bármi legyen is az.
Ez volt az a nap, amikor megrendült a hitem a terhességi tesztekben és úgy döntöttem, hogy többet nem bízok bennük. Az egyetlen biztos módszer a terhesség kiderítésére a vérvétel. Az kerek perec megmutatja, hogy mi a helyzet. Van-e hcg a vérben vagy nincs.
Amit mi rontottunk el, az az volt, hogy hittünk és bíztunk vakon az orvosunkban, aki azt mondta, hogy tesztet csináljunk, nem kell felmenni vért vetetni, mert azért úgyis fizetni kell, nem is keveset, 6000 Ft-ot.
Aztán később kiderült, hogy a beültetés utáni első vérvétel ingyenes!!!
Szerencsére egy hét múlva már szépen csökkent a hcg, így a természetre bíztuk magunkat és ő szépen elrendezett mindent.
Lehet, hogy, ha akkor felmegyünk és vért vesznek, akkor most itt lenne a karomban a kisbabánk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése