"Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott." (Honoré de Balzac)







2011. augusztus 2., kedd

2010. júlus-augusztus, a stimulálás

Júliusban végre beindult a gépezet.
Megkaptam az első receptet!

Sosem hittem volna, hogy egy lombikprogram (az én esetemben) fogamzásgátló tabletta szedésével kezdődik. Ez annyira ellentmondásos.
Persze a mai világban az interneten mindennek utána lehet nézni, így hamar megtudtam, hogy miért is kell ez.
Mivel egy normásis ciklus során 1-2 petesejt érik meg és lesz domináns, ezért először le kell állítani a természetes peteérést, hogy hormonokkal és gyógyszerekkel mesterségesen lehessen stimulálni a petefészkek működését. Egy ilyen beavatkozásnál az a lényeg, hogy több petesejt érjen egyszerre, egy időben és ne legyen egy domináns sem, hanem kb. egyforma méretűek. Nem kell, hogy "millió" legyen, mert az már a minőség rovására megy.

Elkezdtem szedni a fogigátlót  és egyszer megnéztek ultrahangon, hogy sikerült-e leállítani a peteérést. Szerencsém volt, mert igen. Így csak egy cikluson belül kellett ezt az utált bogyót használni!

Augusztus 27-én elkezdődött a stimulációs időszak!
Suprefactot és Gonal F-et kellett a hasfalamba injekciózni. Bele is futottunk az első nehézségbe! A szúrásba.
Z kijelentette, hogy ő nem hajlandó nekem fájdalmat okozni, ő nem szúrja be nekem. Az meg fel se merült, hogy majd én adom be magamnak, annál én sokkal parásabb vagyok. Így maradt az ügyelet.
10 napig minden egyes este elmentünk az orvoshoz, aki beadta az adott szurikat. Sose gondoltam volna, hogy egy héten keresztül minden nap el kell mesélnem, hogy miért is kellenek ezek az injekciók és miért kell beadni. Ugyanis minden nap más doki volt ügyeletben. Pfffff...
Még a repesztő szuri miatt is bementünk, pedig azt éjjel fél 12-kor kellett beszúrni pontosan. Másnap meg mentünk dolgozni. :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése