Első konzultáció, 2010. április 1.

Végre elérkezett a várva-várt nap. Mehettünk a Kaáliba.

Sok sorstársamnak köszönhetően, nem teljes analfabétaként indultunk az első beszélgetésre, hanem a szokásos alapvizsgálatok eredményei már a kis pink mappánkban figyeltek. (Sosem gondoltam volna, hogy ez az irattartó egyszer ilyen vastag lesz.)

Tudtuk, hogy ebben az intézetben a külsős sperma eredményeket nem fogadják el, a sok rossz tapasztalat miatt. Szóval hiába vittünk egy csomó leletet, mégis volt néhány, amit még meg kellett csináltatni. Többek között ez a spermiogram, plusz egy kromoszóma vizsgálat a férjemnek és nekem egy három pontos terheléses vizsgálat, ahol az inzulint is nézik.

Sajnos ez utóbbit sokan nem tudják TB-re megcsináltatni, de nekem véletlenül sikerült. Persze kellett hozzá Apukám és némi szerencse is. Apu cukorbeteg, így muszáj járnia a helyi diabétesz központba.

Mivel az SZTK-ból elzavartak minket, hogy ilyen terhelést ők nem csinálnak és különben is a beutaló se jó erre, Apunak eszébe jutott, hogy mi lenne, ha elmennék a diabéteszesekhez.

Elmentünk, kedvesek voltak, sőt még azt is lediktálta a doktor nő, hogy mit irassak a beutalóra, hogy megcsinálhassák nekem a vizsgálatot. Le a kalappal előttük és egy doboz bonbonon kívül semmit nem voltak hajlandóak elfogani. Ilyet se láttam még!!!

Az eredmény nem lett túl fényes, bár ott a központban azt mondták, hogy jók az értékek.

Na a Kaális dokim már nem repesett ennyire az örömtől. Rögtön kaptam Adimetet, persze úgy, hogy megkérdezte, hogy bevállalom-e. Miután némi fogyást is beígért, ha szedem a bogyót, rögtön igent mondtam.

Sajnos a gyomrom nem igazán bírta a gyógyszert, így hamar leálltam vele és a doki sem erőltette.

Z-nek is jók lettek a vizsgálati eredményei, így szabad utat kaptunk a lombikhoz!

Itt jött az első hideg zuhany!

Megkaptuk a beültetés körülbelüli időpontját. Szeptember!!!????

Azt hittem, hogy leesek a székről. Már így is majd egy év telt el azóta, hogy babát szeretnénk és még mindig várjunk felesleges 4-5 hónapot??

A magyarázat a nyár volt. Hogy meleg van, hogy ilyenkor a férfiaknak amúgy is rosszabb a spermaképük stb. Szerintem a legnagyobb baj a szabadságolásokkal volt. Nem is értettem ezt a "katonás" magyarázatot, amikor lombikbabáról beszélünk. A férfi leadja a mintát és ők kiválasztják az egészséges spermiumokat. Nem kell több, mint ahány petesejtje lett az embernek. Esetemben 9. Azóta se értem ezt a kifogást.

Kezdő motorosként beletörődtünk ebbe az időpontba és vártuk, hogy elteljen a nyár.