"Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott." (Honoré de Balzac)







2012. március 18., vasárnap

Ez már nem igaz!!!

A tegnapi nap elég eseménytelenül indult, azt leszámítva, hogy brutál fejfájással ébredtem és még órák múlva is alig akart elmúlni!

Dél körül elmentünk Z-vel bevásárolni, már épp indultunk haza, amikor Anyu hívott, hogy Apu rosszul van. Azt mondta, hogy reggel óta nem tudott kikelni az ágyból, ha felült, akkor, mint egy krumplis zsák vissza is dőlt. Valahogy kivánszorogtak a lépcsőig, hogy lemennek reggelizni, de Apu fel se tudott állni és nem is kommunikált, ezért Anya kihívta a mentőket. A bátyám is és mi is autóba pattantunk és már mentünk is hozzájuk. Mire mi odaértünk, Apu már a mentőben volt és infúziót kapott! Aztán, ami ezután jött az túl megy minden határon!

Ezt a magyar egészségügyet legszívesebben nem is nevezném egészségügynek! Amikor bevisznek egy beteg embert, azok ott, akik orvosnak merik nevezni magukat, szimplán leszarják, hogy mi van vele. A mentő úgy ítélte meg, hogy a neurológiára viszik (Árpád kórház), hisz szinte semmit nem kommunikál, csak bólogat és nemet int, de látszódott, hogy egyáltalán nincs képben! Erre az otthani hülye kurva, bocs, de mást nem tudok mondani, "megvizsgálja" majd közli, hogy nem neurológiai tünet, vigye át a mentő a Károlyi kórházba.
Ismétlem nem lehetett vele beszélni, semmire nem adott választ, magatehetetlenül feküdt és nem mellesleg tök lázas volt. A másik kórházban kapott egy ágyat és kb ennyi történt. Nem tudom már hány órai rimánkodás után végre jött a doki és megvizsgálta tüzetesebben, mert csak mondtuk neki, hogy Apu nem ilyen és nem gyagyás, tud beszélni, csak most valami baja van. Na végre írt egy papírt, hogy kér egy azonnali CT vizsgálatot. Na ehhez megint vissza kellett vinni az Árpádba! Kb 2 perc kocsival! A mentő még 3 óra múlva sem ért oda. Na addigra már elborult az agyam és kértem nézzenek utána, hogy mi van, hisz fél 6 óta várunk és akkor már fél 9 is elmúlt. A harmadik telefonhívásuk után végre megérkeztek Apuért és átvitték megvizsgálni. Anyu is elkísérte, neki meg beszóltak, hogy milyen érdekes, hogy a hozzátartozó kérésére CT-zik meg a beteget! Hát a jó büdös k.... anyátok!!! Ezért fizetjük ezt a rohadt-tetves tb-t egész életünkben, hogy amikor szükség van egy vizságlatra, akkor nem akarják megcsinálni??!!!

Este 9 után értek vissza, de persze csak egy darab cd-vel, mert a kiértékelést sajnos nem sikerült megcsinálni! Nem is értem miért akadok ki ezen, hisz egy rohadt lázmérőért is órákat kellett könyörögni. Mikor végre megmérték Apu lázát, kiderült, hogy majdnem 39 fokos! Na ezután végre kapott lázcsillapítót, meg valami antibiotikumot, meg lefolyattak két zacskó infúziót is. Estére sokkal jobban lett, de olyan gyenge még mindig, hogy egyedül fel sem tud ülni, de legalább már beszélget és többnyire tudja, hogy mi a helyzet.

Nem akarom elhinni, hogy már megint ez történik. Nagyon-nagyon remélem és bízok benne, hogy hamarosan megerősödik Apa és pár nap múlva hazahozhatjuk, mert ott le se szarják, hogy mi van a betegekkel!

Ez a nagy magyar eü!!! Hányok...

4 megjegyzés:

  1. Botrány, hogy nem vesznek ember számba amikor segítségre lenne szükség, bezzeg, ha fizetni kell...
    Jobbulást kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom az apuddal történteket!!!!
      Remélem mára sokkal jobban van.

      Törlés