"Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott." (Honoré de Balzac)







2012. január 11., szerda

Mogyi cica

Ma nem akartam semmit írni, hisz nem történt semmi különös, legalábbis ezt hittem...

Felhívtam Anyut telefonon és kérdezte, hogy szomorú vagyok-e, mert olyan a hangom. Mondtam, hogy nem, és megkérdeztem vajon ő az-e, mert neki is olyan volt. Azt válaszolta, hogy igen, mert meghalt Mogyi.
Szép kort élt meg, kb. 18 éves volt. Ilyen még sose történt velünk, hogy egy állatunk "csak" azért halt volna meg, mert megöregedett. Volt egy időszak, amikor évente új cicáink voltak, mert mindet elütötte az autó. Mogyinak volt egy tesója, Mazsi, aki szintén egy autó áldozata lett...
Mogyika a múlt héten már elég rossz állapotban volt. Alig tudott menni szegény, de azért még kiment az udvarra és felült a medence szélére napozni. :) Az utóbbi napokban már nem evett semmit, ma meg már nem is ivott. Egyszerűen csak elaludt és soha többet nem ébredt fel...

Nyugodj békében drága kis cicánk! Szép és hosszú életed volt!

2 megjegyzés: