"Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott." (Honoré de Balzac)







2012. január 9., hétfő

3. napi vv

Ma ismét meglátogattam a nagy tiszteletnek örvendő SZTK-t. Sajnos szinte már olyan, mintha haza járnék. Sok ott dolgozót arcról simán felismerek. Vannak szimpatikusak és sajna többen, akik nem.
Ma például az verte ki nálam a biztit, hogy nem nagyon akarják kiadni a leletem. Itt nálunk az a szokás, hogy ha a beutalót adó orvos kerületi, akkor elküldik neki az eredményeket e-mailben. Na mármost... Nekem valóban kerületi doki adta a "behívót", de én azt a Kaáliba szeretném felvinni a saját lombikos dokimnak. És nem akkor, amikor sikerült a kerületi kóklerhez bejutnom, hanem olyankor, amikor én akarom!
Az a jól bevett szokás, hogy amikor leveszik a vért, szólok a nővérkének, hogy elvinném a leletem, erre ő visszaadja a sorszámom, amivel másnap el lehet vinni a papírt. Nekem Apu szokta elhozni, így még kell pluszba egy meghatalmazás. Ma viszont azt mondta a hölgyemény, hogy a TAJ kártyámmal jöjjek, erre én nem is figyeltem. Később jutott eszembe, hogy azzal biza nem tud jönni Apu, mert annak nálam kell lennie mindig! Így hát vissza a regisztrációs nőhöz, na az rögtön nekem esett, hogy minek akarom elvinni a leletem, majd ők átküldik a Kukutyin Bercinek, mert ő kérte a vizsgálatot. Nem akartam teljesen belebonyolódni a sztoriba, így csak annyit mondtam, hogy nekem KELL az a papír, mert meg kell mutatnom egy másik orvosnak, aki valójában foglalkozik velem. Ja és még elmondtam, hogy egy héttel ezelőtt és azt megelőzően sem volt ez probléma.
Nem is értem, hogy jövök én ahhoz, hogy a saját hormoneredményeimet kikérjem! Biztos nem is rám tartozik, én csak egy szükséges rossz vagyok az ügyben, tuti csak az orvosom (SZTK-s) kaphatja meg, aki életében először látott és fingja sincs, hogy mi van velem és láthatóan nem is érdekli...!

Na lényeg, a lényeg, holnapra meglesz az eredmény és ahogy mindig, Apu fog érte menni! Ezek meg mind bekaphatják! :)))

2 megjegyzés:

  1. Sajnos ezt a hozzáállást nem lehet megszokni, elfogadni. Miért dolgoznak ilyen emberek ott, miért foglalkoznak ők emberekkel? Mindig azzal vigasztalom magam énis (ha már lenyugodtam...), hogy ezt mind-mind visszakapják majd az élettől!!!!
    Apu egy kincs neked is. :)

    VálaszTörlés
  2. Igen! Hatalmas Kincs! Anyu is és Apu is!!!

    VálaszTörlés