Gastroenterológia

Ma ezt a helyet is megjártam és örömmel közölhetem, hogy a doki tök jó fej volt. A házi dokim apja és egy vicces, poénos fazon. Kiderült még, hogy az asszisztensnőt is ismerem régről. Amúgy időpontom nem volt, de mivel a fia küldött hozzá, így ma sor kerülhetett rám és nem kellett órákat várakozni.

A lényeg, hogy kaptam beutalókat a liszt, glutén, laktóz és helicobacter vizsgálatokra. El kell menni egy vérvételre és egy fújós vizsgálatra is, ami 3 órát vesz igénybe. Ez a laktózterhelés. A patikában kell megvenni hozzá valamit, amit majd viszek magammal.

Gyanítom, hogy itt is minden negatív lesz.

Amúgy kezdek beletörődni, hogy nem lesz gyerekünk és nem vagyok hajlandó több vizsgálatra menni. Elég volt. Unom már az örökös várakozást, reménykedést és a végén a pofáraesést.

Ennyi orvost végigjárni bőven sok.

Még egy támogatott lombik lehetőségünk van, azt becsülettel végigcsináljuk és kész.

És, hogy mit utálok még??? Azt, hogy akik ezeken a dolgokon vagy csak a felén is keresztül mentek és végül siker koronázta a fáradalmaikat, a baba születése után elfelejtenek sok mindent! Hogy ők hogyan éreztek egyes szituációkban, élethelyzetekben, hogy igenis voltak olyan groteszk napok, amikor minden rossz volt, még a jó is, de ezek csak pillanatnyi "elmezavarok", nem tartanak örökké. Na szóval, hogy ők aztán okosan bírálják az embert és pálcát törnek a feje fölött.

Innen üzenem minden ilyen egyednek, hogy EMPÁTIA!!! Ha nem érti, akkor egyszerűen ennyi: KAPJA BE!!! Remélem értik azok, akiknek szólt!!!

Ja! Még annyi, hogy azt írok a saját blogomba, amit csak akarok és akkor, amikor csak akarom!!!