Egy új CiCa??? :)))

Jajj... teljes izgalomban vagyok! Mivel már három hónapja eladtam az én édes-drága kis autómat (CiCa), teljes elvonási tüneteim vannak kocsi téren. Persze van mivel járnom, de az mégsem az én sajátom!

Be kell valljam én kabrió mániás vagyok, így más kivitelű autó szóba sem jöhetett. Először mindenképp Peugeot-t akartam, de tudom, hogy nem tartják az árukat (egyik autó sem) és, ahogy CiCát is, azt is el kéne adni 10 éves korára. Ezután átnyergeltem a Ford Focus CC-re, találtunk is egy szép példányt, de sajnos az árban nem tudtunk megegyezni a tulajjal, így nem jött össze. (Így zárójelben hozzátenném, hogy szerintem az eladó nem is igazán akart megválni a járművétől!) Egy ideig csak ezt a márkát nézegettem, de egy 2 éves nagyon drágán kívül nem volt olyan, amit szívesen megvettem volna. Aztán egyszer csak, mint derült égből villámcsapás, valahogy rátaláltam a Volkswagen Eos-okra. Egyet már jó ideje nézegettem a neten, aztán egyik unatkozós délutánon eldöntöttük a férjemmel, hogy megnézzük a saját maga valójában. Szép volt, tetszett, csak hát egy-két pici horpadás (ajtórácsapás általi), - amit biztos a bunkó autóstársak okoztak, - éktelenkedik a jobb oldali ajtón. Ezzel sajna nem lehet mit tenni, a régi kocsimon is volt, még az előző tulaj jóvoltából!

Szóval ma a férjem és a tulaj elvitték egy szakszervízbe átnézetni a járgányt, hogy minden rendben van-e vele és úgy néz ki, hogy teljesen oké és talán holnap már az enyém is lehet! :)))))) Jajj annyira izgatott vagyok! Olyan szép!!! Az én kis bébim! Remélem nem kiabáltam el semmit és holnap szuper hírekkel jöhetek, de addig is:

Íme Ő:

A popija is gyönyörűűűű! Elvagyok olvadva.... :D

Újabb konzi

Ismét megjártuk a Hegyet, már nem is tudom hányadjára. Szerintem a kocsink már magától odatalál! :)

K doki nagyon jó hangulatban volt, örülök, hogy kilábalt abból a rossz periódusból!

Sokra ugyan nem mentünk egymással, de ez csakis én miattam volt. A legutóbbi lombiknál eldöntöttem, hogy az utolsó tb-s lehetőségünket csakis szeptemberben vagyok hajlandó megejteni. Eddig kétszer történt illetve indult el valami nálunk és az mindkétszer szeptemberben volt.

Felajánlotta, hogy február-március táján megcsinálná nekem az utolsót, de én kerek-perec kijelentettem, hogy NEM! Még én is elcsodálkoztam a határozottságomon, hisz mérleg létemre ez nem igazán jellemző rám. Viszont, ha egyszer valamit a fejembe veszek, akkor annak úgy kell lennie, nah ez meg a kos aszcendens. Amúgy nem vagyok ám ennyire hangyás, hogy hiszek mindenféle himi-humi dologban, de ebben a horoszkópos hókusz-pókuszban egy kicsit talán igen.

(A hitetlenségem miatt nem mentem el talpmasszázsra, kínai kuruzslóhoz, pszichomókushoz és még folytathatnám a sort, na de mindegy, nem is ez a lényeg.)

Drága doktorbácsim még megemlítette Fülöp doki nevét is. Mivel nálunk már minden kötél elszakadt, ő  immunológiai téren talán-esetleg-hátha találna valamit. Már a név és az újabb vizsgálatok hallatán is a hajam az égnek állt, na de amikor jött az újabb tanulmányokkal, akkor telt be az a bizonyos pohár!!!

Azt hittem, hogy ez a laktózos szarság lesz az utolsó, erre tessék, itt van Fülöp és az immunológia.

Említette még, hogy egy vadiúj német tanulmány szerint a Prednisolon nagy dozisú alkalmazása illetve az IVIG is hozzájárulhat a sikeres lombikhoz, viszont tudjuk, hogy akinek nincs konkrét szüksége rá, nem biztos, hogy túl egészséges. Volt egy páciense, aki a Prednisolontól (óriás adagban kapta) beödémásodott, 8 kg víz gyűlt fel rajta és a mellékvesekérgével se volt minden frankó, plusz az egész hormonháztartása felborult. Ekkor az én férjem arca meg elborult! :)) Láttam rajta, hogy na ez a végszó, ELÉÉÉÉÉÉG volt!

Végül abban maradtunk, hogy rám bízza, elmegyek-e a nehézesetfülöphöz vagy sem, de ha van valami eredményem, kérdésem, mindenképp telefonáljak neki! És persze mi vagyunk a kedvencei és imád minket (én is őt) stb., bár szerintem amilyen jó lelkű, minden párnak ezt mondja. :)) Emberségből minden esetre nálam csillagos ötösre vizsgázott!!!

A végeredménye a találkánknak, nagyjából semmi (egyelőre, mert úgyis elmegyek ehhez a Fülöphöz), de február végén vagy márciusban összedugjuk a fejünket, hogy a kedvenc szavaival éljek! :)

Lombik jövő szeptemberben, addig éljük boldogan és nyugodtan az életünket! Lehet, hogy ritkábban fogok írni, hisz ez irányba nem fog történni semmi, de azért időnkét benézek, hogy ne hiányoljatok! :)))

Laktóz terhelés

Ma ez is lezajlott. Azt hittem, hogy soha az életben nem szabadulok ki az sztk-ból. Reggel 8-ra kellett mennem és 12 körül jöttünk el (Apukámmal, mert olyan jó fej, hogy mindig elkísér! IMÁDOM!).

A vizsgálat maga abból áll, hogy egy digitális szondaszerű gépbe kell fújni 22 percenként, összesen 8-szor. Az első után meg kell inni az 50g laktózból és 3 dl vízből álló koktélt. Akinek durva laktózérzékenysége van, már a második fújásnál brutál értékeket kap. Nekem hála az égnek semmi bajom, végig 1-2 körüli értékek jöttek ki.

A laboreredményeim is megérkeztek, kivéve a cöliákiát (remélem jól írom), ami a lisztérzékenységet vizsgálja. Ez csak 1 hónap múlva lesz kész.

Helicobacter is nega lett. Egészséges vagyok és úgy is érzem magam! :)

Ezennel ünnepélyesen kijelenthetem, hogy befejeztem a lombik miatti orvostól-orvosig járást. Kész, ennyi volt, ez volt az utolsó!!!! Minden oké velem, nincs értelme tovább kutakodni.

Én mindent megtettem a cél érdekében, nincs lelkiismeret furdalásom, de egyszer abba kell hagyni és ez a pillanat most jött el és köszönöm jól érzem magam! Sőőőőőt! :))))

Az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom ennek a blognak az írását, de végül meggondoltam magam és úgy döntöttem, hogy az utolsó lehetőségünket még nem hagyom ki a sorból, hogy teljes legyen a kép.

Nov. 27-én megyünk K dokihoz, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog tudni mondani!!! Egyelőre kicsit kiábrándultam belőle, de csak azért, mert még mindig nincs babánk. Amúgy egy tündér, imádom meg minden... csak nekünk még mindig nem csinált gyereket!

Gastroenterológia

Ma ezt a helyet is megjártam és örömmel közölhetem, hogy a doki tök jó fej volt. A házi dokim apja és egy vicces, poénos fazon. Kiderült még, hogy az asszisztensnőt is ismerem régről. Amúgy időpontom nem volt, de mivel a fia küldött hozzá, így ma sor kerülhetett rám és nem kellett órákat várakozni.

A lényeg, hogy kaptam beutalókat a liszt, glutén, laktóz és helicobacter vizsgálatokra. El kell menni egy vérvételre és egy fújós vizsgálatra is, ami 3 órát vesz igénybe. Ez a laktózterhelés. A patikában kell megvenni hozzá valamit, amit majd viszek magammal.

Gyanítom, hogy itt is minden negatív lesz.

Amúgy kezdek beletörődni, hogy nem lesz gyerekünk és nem vagyok hajlandó több vizsgálatra menni. Elég volt. Unom már az örökös várakozást, reménykedést és a végén a pofáraesést.

Ennyi orvost végigjárni bőven sok.

Még egy támogatott lombik lehetőségünk van, azt becsülettel végigcsináljuk és kész.

És, hogy mit utálok még??? Azt, hogy akik ezeken a dolgokon vagy csak a felén is keresztül mentek és végül siker koronázta a fáradalmaikat, a baba születése után elfelejtenek sok mindent! Hogy ők hogyan éreztek egyes szituációkban, élethelyzetekben, hogy igenis voltak olyan groteszk napok, amikor minden rossz volt, még a jó is, de ezek csak pillanatnyi "elmezavarok", nem tartanak örökké. Na szóval, hogy ők aztán okosan bírálják az embert és pálcát törnek a feje fölött.

Innen üzenem minden ilyen egyednek, hogy EMPÁTIA!!! Ha nem érti, akkor egyszerűen ennyi: KAPJA BE!!! Remélem értik azok, akiknek szólt!!!

Ja! Még annyi, hogy azt írok a saját blogomba, amit csak akarok és akkor, amikor csak akarom!!!