"Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott." (Honoré de Balzac)







2012. július 31., kedd

Apa kezdőőőőődiiiiik!

Ma megjött és én már megint fogamzásgátlót szedek! :) Fura ez... Az ember babára vágyik és mégis egy ilyen szerrel kell elkezdeni a "kezelést".

Megnéztem az első lombikunk kezelési lapját, - ami már két éve volt - és majdnem ugyanebben az időpontban kezdtük. Két nap különbség van csak, de a végeredményben remélem, hogy egy + jellel több lesz!

Jó lenne, ha megint csak 21 napig kéne szednem ezt a bogyót, aztán jönne a punkció és a beültetés! Na majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok!

Nagyon pozitív vagyok! Nagyon várlak már kisbabám, remélem, hogy már kiválasztottál minket!!! :))

2012. július 21., szombat

Pirire várva...

Már nem is tudom, hogy hányadjára várom Piroska érkezését! Mert "ő" azt fogja jelenteni, hogy ismét elindulunk a babánk felé (remélem ő is felénk), ismét elkezdődik egy újabb lombik, elkezdem szedni a fogigátlót. Tök jó, hogy van itthon, de sajna áprilisban lejárt, így dobhatom ki a másfél levelet.

Nagyon pozitív vagyok, mint már annyiszor korábban is! Úgy érzem ez lesz a mi időnk! Most megfog foganni egy gyönyörűséges kisfiú!

Én mindig is lányos anyukának éreztem magam, egy fiúcska sose jutott eszembe, mint potenciális gyermek! :) (Húúú de hülyén hangzik.) Hanem, amikor a Krioban voltunk, jött egy fura érzés, hogy most sikerülni fog és egy kis kukis utód fog születni! :D Jajj, már alig várom!!!

Egy kis megjegyzés Krettynek: esküszöm, hogy nem azért írtam ezeket, mert neked is hasonló gondolataid vannak, csak te adtad az erőt, hogy én is kimondhassam, ez esetben, leírhassam! Szóval köszi! :)

Amúgy semmi nem történik mostanság velünk. Épp szabin vagyok, de a férjem dolgozik állandóan, így én már kezdek marhára unatkozni. Hiába a ház, a kert, akkor is. Vágyom valami változatosságra. Jó lenne elmenni valahova, akár csak egy napra is.
Most ráadásul még jó idő sincs, hogy pancsolhassak a medencében... Pffff....

2012. július 10., kedd

Krio Intézet

Ma megvolt a látogatásunk a Krioban. Pontosabban kifejezve, azért mentünk, hogy donor spermát vásároljunk. Micsoda szerencsénk van, hogy ebben a korban élünk és még ilyesmire is van lehetőség.
Persze nem adják ám ingyen, de legalább van! Sőőt! Volt is választék. Nem mondom, hogy pont olyan donort választottunk, aki kiköpött a férjem mása, de legalább hasonló!

Olvastam valakinél, hogy sokat segítettek neki a választásnál és tanácsokat is adtak. Na ez nálunk nem így történt!
Egyszerűen bevittek minket egy szobába, felvették az adatainkat, majd kiterítették előttünk a donorok adatait. Volt kb 8-9 magyar és kb 20 dán. Ezek után a hölgy kiment és otthagyott minket, hogy válasszuk ki, amelyik nekünk tetszik! De!!! Például olyanokat se mondott el, hogy a vércsoportra esetleg figyeljünk (már, ha nekünk ez fontos) vagy hogy melyik az a donor, aki legjobban hasonlítana.
Szóval teljesen magunkra maradva választottuk ki a befutót!
Kifizettük és amikor eljön az idő átszállítják a mintát a Hegyre!

Jut eszembe! Ha valaki tudja, mondja már el nekem, hogy egy magán intézményben, ahol fizetsz a szolgáltatásokért, minek kérik el a TAJ számot? Próbáltam megfejteni, de nem igazán sikerült!

És, hogy ez az egész miért kellett?
Nos azért, hogy végre kiderüljön, hogy melyikünk sejtjeivel van probléma. Ha az enyémmel, akkor a megtermékenyülési arány hasonló lesz, mint eddig. Ha viszont a férjemével, akkor sokkal több petesejt fog megtermékenyülni, mint eddig valaha.
Szóval az egészből még nem következik, hogy donoros babánk lesz, ez most egyszerűen "csak" egy lehetőség.

Kíváncsi vagyok...

2012. július 2., hétfő

Egy kis életjel

Gondoltam írok néhány sort, hogy nem vesztem el, nem tűntem el a süllyesztőben! :)

Élek és virulok! Imádom a nyarat, bár ez a bazi meleg már nekem is sok! A medencénkben 32 fokos a víz... pfff....
Gyorsan telnek a napok, sajnos ez az évszak nagyon hamar véget ér és ismét itt a tél, az agyalások időszaka. Na azt nem szeretem!

Megvolt a szokásos éves fősulis "osztálytalálkozónk" Velencén. Azért az idézőjel, mert sajna csak 6-an tudtunk elmenni, de így is jó volt. Teljesen más, mint máskor korábban. Ezt hívhatnám úgyis, hogy Nyugdíjas buli, mert a medencében való riszáláson kívül nem is táncoltunk. Na ez gááááz! Ja és a hab a tortán, hogy nem is ittunk! Eddig ilyen nem fordult elő! Szinte minden évben jókat riszáltunk és vedeltünk valami alkoholt! Fura is volt, de azért jól esett megint eltölteni ha nem is két napot, de majdnem teljes 24 órát a régi osztálytársakkal. Reggel, mint egy nagy (na jó, csak 6 fős) család körbeültük az asztalt, természetesen alvó ruciban, smink nélkül és ez senkit nem zavart. Jókat rötyögtünk és filozofáltunk az élet nagy dolgain.
Úgy döntöttünk, hogy ismétlés a tudás anyja, tehát szeptemberben újabb tali, ugyanott és megpróbálunk már péntek délután lemenni, így két éjszakánk és két napunk lesz együtt! Juhhhééjjjj, már alig várom! Remélem akkor is ilyen szuper időnk lesz!