Gondoltam írok pár sort, hogy megvagyok, elvagyok, jól vagyok, csak egyszerűen nincs semmi kedvem a gyerektémáról se írni, se olvasni.
Kicsit belefáradtam az elmúlt 3 évbe és most nem akarok az életem ezen részével foglalkozni. Per pillanat teljesen más dolgok kötnek le, olyannyira, hogy már két időpontomat is lemondtam a Hegyre! Úgy érzem, hogy nincs erőm, se kedvem a lombikkal foglalkozni. Abban bízom, hogy hátha mégis mást rendelt nekem a Sors! :) Majd meglátjuk! ;)
Gigi, akkor írj a más dolgokról ;) Hiányzol nekünk, úgyhogy igenis gyereeeeeee!!!!!!
VálaszTörlésGigikém!
VálaszTörlésIgaza van Ritának!
Ölellek
Lájkolom, mert dettó, de a csibékhez azért benézhetnél néha!!!
VálaszTörlésÉs nehogy kihagyj minket valami naaagy történésből!
Na jó, elég, ha utólag beszámolsz!
;-)
1ny
Nekem is évekbe telt mire eljutottam erre az elhatározásra. És utána nem is olyan sokára... hisz tudod.
VálaszTörlésOk, most már eleget mem írtál :)
VálaszTörlésÍrj bármiről!
Szia,
VálaszTörlésVéletlenül találtam rá a blogodra... Azt hiszem, tudom, ki az a "K" doki, ahogy leírod a gesztusait, szavajárását, felismerem a mi orvosunkat - még arra is emlékszem, hogy tényleg rossz passzban volt akkor, amikor ezt írtad róla.
Nálunk sem sikerült a baba, de nálunk korán megtalálták a bibit: azoospermia, azaz semmi sperma az ejakulátumban (ja, én pasi vagyok). Szabó Ferenc "doktor" hebegve közölte, hogy donorsperma vagy örökbefogadás még jó lehet. Ezután mentünk el a hegyre, és szerencsénkre "K" dokihoz kerültünk. A feleségem teljesen egészséges, de nálam semmi biztatót nem találtak - K dokival mégis nekimentünk, hiszen - ahogy mondta - a lottóötöst is elviszi valaki, és a szakirodalom sok orvosi "csodáról" ír, mi is lehetünk az egyik. Nos, volt egy rakás vizsgálat, egy rakás pénzért, volt műtét, és a második lombiknál láss csodát, találtak spermiumot. Már ez is csodaszámba ment az én leleteimmel - hát még az, hogy meg is maradjon.
A kislányunk elmúlt két éves. A napokban újabb műtétem volt, szeretnénk kistestvért. K doki szerint eléggé nagy szerencse kell kétszer egymás után a lottóötöshöz, de ha egyszer sikerült, miért ne mehetne másodszorra is?
Pihenj rá, töröld ki a fejed, az jót tesz (bár nekem volt idő, amikor úgy éreztem, hogy igazán az tenne jót a lelkemnek, ha a következő "Na, és a babaprojekt?" kérdés feltevőjét addig üthetném egy széklábbal, amíg el nem fárad a kezem). De azért érdemes menni előre, nekem legalábbis megérte...